Az eredeti elképzelés szerint a legyet nem csapták volna agyon, azonban az a befejezés nem nyerte el a politika tetszését. 35 éve nyert Oscar-díjat Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje.
Nagyszerű év az idei az Oscar-díjakat tekintve: idén márciusban Nemes Jeles László a Saul fia c. filmjéért vehette át a legrangosabb filmes díjat, és ma ünnepeljük, hogy 35 éve, 1981. március 31-én Hollywoodban Oscar-díjat nyert Rófusz Ferenc A légy című animációs rövidfilmje.
Az 1946. augusztus 19-én Budapesten született Rófusz Ferenc 1968-tól 1973-ig a Pannónia Rajzfilmstúdió fázisrajzolója, kulcsrajzolója, majd animátora volt, 1973-tól önálló rendezett. Közreműködött az 1973-ban bemutatott János vitéz elkészítésében, dolgozott a Gusztáv és a Kérem a következőt című rajzfilmsorozatokban.
1980-ban készítette el A légy című háromperces animációs filmjét a Pannónia Filmstúdióban, az operatőr Bacsó Zoltán volt. Az alkotás a következő évben Hollywoodban elnyerte a legjobb animációs rövidfilmnek járó Oscar-díjat, ez volt az első magyarországi film, amely Oscart kapott.
A rövidfilm egy légy történetét mutatja be, amely egy őszi napon betéved egy házba. A számára ismeretlen terepen menekülnie kell, küzdenie az életéért, mert valaki agyon akarja csapni egy légycsapóval. Az eseményeket a légy szemszögéből láthatjuk. A film forgatókönyve már 1976-ban elkészült – munkacíme A bogár volt –, de a Művészeti Tanács akkor még nem hagyta jóvá. Az eredeti elképzelés szerint a legyet nem csapták volna agyon, hanem belerepült volna üldözője szemébe, majd elrepült volna, de ez a befejezés nem nyerte el a politika tetszését.
Többszöri próbálkozás után Hankiss Elemérnek, a Pannónia akkori dramaturgjának javaslatára végül elfogadták a filmtervet. A rövidfilm úgynevezett háttéranimációs technikával készült, a rendező csaknem 3600 rajzból két év munkájával állította össze művét. Kezdetben vízfestékkel dolgozott, de ez nem volt megfelelő, ezért zsírkrétát használt a rajzokhoz.
Az akkori hazai viszonyokra jellemzően a díjkiosztóra nem ő utazhatott, hanem a Hungarofilm vezérigazgatója, s ő vette át Rófusz Ferencként a díjat. A személycsere kiderült, a szobrocskát a szervezők visszakérték, s a rendező csak hónapokkal később vehette át személyesen az Egyesült Államokban.
Rófusz 1984 és 1988 között szerződéssel Nyugat- Németországban dolgozott, animációs sorozatokat rendezett, majd 1989-től Kanadában él, ahol a torontói Nelvana Ltd. animációs stúdiónál dolgozott. 1991-ben önálló stúdiót hozott létre Torontóban; a Fly Films nevű stúdióját, amely reklámfilmeket, videoklipeket készített. A Super Fly Films producer-rendezőjeként több, mint hatvan reklámfilmet készített, torontói, New York-i és Los Angeles-i megrendelésre.
2000-2003 óta ismét Magyarországon él, 2010-től a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára, és jelenleg animációs rendezőként független filmeket, televíziós sorozatokat és reklámfilmeket készít. A Réka meséi című népszerű könyvsorozat nyomán a gyermekbetegségekkel foglalkozó kötetekből animációs tévésorozatot készített. 2011-es Ticket című animációja elnyerte az 56. Valladolidi Filmfesztivál fődíját, az Arany Kalászt, majd a Syracuse-i Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb animációnak járó díjat.
Művészete elismeréseként Rófusz Ferenc 1982-ben Balázs Béla-díjat, 2006-ban produceri díjat kapott. 2011-ben Kossuth-díjjal tüntették ki az életet és annak értelmét kutató, nemzetközileg is nagyra becsült animációs és rajzfilmrendezői munkásságáért. 2012-ben megkapta a Magyar Művészetért Díjat.
