Szerző: A tiszafa (Taxus baccata) Magyarországon, illetve Nyugat és Dél-Európában, Délnyugat-Ázsiában, és Irán északi részén őshonos, a tiszafafélék családjába, ezen belül is Taxus nemzetségébe tartozó, hosszú életű, lassú növekedésű örökzöld fa.
Jól alakítható, ennek köszönhetően a barokk vagy mértani kertekben gyakran találkozhatunk vele különböző formára nyírva, de akár sövényként is.
Nemcsak alakíthatósága, hanem díszítőértéke miatt is kedvelt növény. Sötétzöld színű tűszerű, lapos levelei, és szeptember környékén megjelenő élénkpiros termései vannak. A termés magköpenyének kivételével a tiszafa minden része mérgező hatású.
A tiszafa (Taxus baccata) fajtái
Kép forrása: Pixabay.com
Számos fajtája létezik, kertészetekben a következő változataival találkozhatunk leginkább:
- Taxus baccata ‘Barmstedter’: vörösesbarna kérgű, széles, terebélyes kúp alakú koronájú fajta, mely a 4-5 méter magasságot, és a 2-3 méter szélességet is elérheti.
- Taxus baccata ‘David’: zárt oszlopos koronájú, kb. 3-5 méter magas, és 1-1,5 méter széles fajta, melynek zöld tűlevelei sárga szegélyűek
- Taxus baccata ‘Fastigiata Aurea’: zárt oszlop alakú koronája és sötétzöld tűlevelei vannak, melyeket sárga szegély díszít. Főleg szoliterként vagy kisebb cserjecsoportba ültetve találkozhatunk vele.
- Taxus baccata ‘Fastigiata Robusta’: kifejezetten magas, akár az 5-7 méteres magasságot és az 1-1,5 méteres szélességet is elérheti. Zárt oszlopos formájú koronája és világoszöld árnyalatú tűlevelei vannak.
- Taxus baccata ‘Fastigiata’: 4-6 méter magasságot és 1-1,5 méter szélességet elérő, zárt oszlopos formájú fajta, melynek zöld tűlevelei vannak, kérge vöröses-barna.
- Taxus baccata ‘Lakatos’: gyors növekedésű, zárt oszlop alakú fajta, mely a 6-8 méteres magasságot is elérheti. Főleg szoliterként vagy sövénynek ültetve találkozhatunk vele.
- Taxus baccata ‘Lutea’: széles kúp koronájú, kifejezetten magas és széles fajta, mely akár a 8-12 méteres magasságot és 4-8 méteres szélességet is elérheti. Sötétzöldek tűlevelei, kérge vöröses-barna.
- Taxus baccata ‘Overeynderii’: széles oszlop alakú, sötétzöld színű fajta. Főleg szoliterként vagy kisebb csoportba ültetve találkozhatunk vele.
- Taxus baccata ‘Repandens Aurea’: magassága kb. 1-1,5 méter, szélessége 2-3 méter, terülő korona formájú, elfekvő ágú fajta. Főleg talajtakaróként ültetik. Belső ágai zöld, külső hajtásai aranysárga árnyalatúak, a tűlevelei pedig világoszöld árnyalatban játszanak.
- Taxus baccata ‘Repandens’: alacsonynak mondható, terülő koronaformájú, elfekvő ágú fajta, mely kb. 0,6-1 méter magasra és 2-3 méteres szélesre nő. Főleg talajtakaróként ültetik. Sötétzöld színű tűlevelei vannak.
- Taxus baccata ‘Semperaurea’: 2-3 méter magas és széles, sűrű, bokros formájú fajta, melynek aranyszínű tűlevelei vannak.
- Taxus baccata ‘Sövény’: nagyon magasra, akár 10-15 méteresre is megnövő, bokros formájú, felfelé kiszélesedő koronájú, sötétzöld színű fajta. Főleg sövényként, illetve szoliterként találkozhatunk vele.
- Taxus baccata ‘Standishii’: törpe növésű, maximum 2 méter magasra növő, keskeny, oszlopos fajta, melynek tűlevelei aranyszínűek. Főleg kisebb kertbe szoliterként, illetve sziklakertbe ültetve találkozhatunk vele.
- Taxus baccata ‘Summergold’: alacsonyra növő, kb. 0,5-0,6 méteres magas, de széles, terülő habitusú növény, hajtásai 1 méteresre is megnőhetnek. Főleg talajtakaróként, szoliterként, illetve dézsába ültetve találkozhatunk vele. Tűlevelei szélén sárga szegély húzódik.
- Taxus baccata ‘Zöld’: 4-6 méteres magasságot elérő, széles, terebélyes, felfelé kiszélesedő formájú, bokros habitusú fajta. Nyáron smaragdzöld, télen sötétzöld árnyalatú tűlevelei vannak.
A tiszafa (Taxus baccata) gondozása
A gondozása egyszerű, mivel nagyon ellenálló növényről van szó. Jó tűri a szárazságot, és a városi körülményeket is. Napostól az árnyékosig, bármilyen fekvésbe ültethetjük, bár napos vagy világos helyeken fejlődik a legszebben.
Az ültetésnél figyeljünk, hogy védett fekvésbe kerüljön, mert a téli, fagyos szeleket nem kedveli. Legszebben a tápanyagban gazdag, egyenletesen nedves, jó vízáteresztő talajba ültetve fejlődik, de alapvetően nem válogatós a talaj szempontjából.
Bár szárazságtűrő növény, a nyári száraz és forró időszakokban öntözésre van szüksége. Betegségek és kártevők tekintetében ellenálló. Ha szaporítani szeretnénk, dugványozással, félfás dugvánnyal, illetve magról tehetjük meg.
Az oszloptiszafa (Taxus media) gondozása és fajtái
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: David J. Stang
Az oszloptiszafa (Taxus media) könnyen nevelhető, zöld tűleveleivel, illetve piros termésével díszítő örökzöld növény. Főleg szoliterként találkozhatunk vele, de mivel jól viseli a nyírást, sövénynövényként is használják. Tűlevelei a fajtától függően, világoszöld, sötétzöld vagy sárgászöld árnyalatúak
A kertészekben főleg a következő fajtáival találkozhatunk:
- Taxus media ‘Brownii’: tömött, felfelé álló ágrendszerű, akár 3-4 méteres magasságot is elérő fajta, melynek tűlevelei kihajtáskor halványzöldek, majd sötétzöld árnyalatúak.
- Taxus media ‘Densiformis’: fiatal korában gömbszerű, később elterülő habitusú, törpe növekedésű fajta, mely kb. 1-1,2 méter magasra nő meg. Élénkzöld színű tűlevelei vannak.
- Taxus media ‘Groenland’: 2-3 méter magasra növő, világoszöld tűlevelű oszlopos habitusú fajta.
- Taxus media ‘Hicksii’: 5-8 méter magasra növő, oszlopos fajta, melynek sötétzöld tűlevelei, és piros bogyói vannak.
- Taxus media ‘Hillii’: 3-5 méter magasra növő, oszlopos habitusú fajta, melynek tűlevelei sötétzöld színűek, és tömötten állnak a növény hajtásain.
- Taxus media ‘Stricta Viridis’: 4-6 méter magasra növő, tömött, karcsú oszlopos habitusú fajta. Vastag, húsos tűlevelei vannak, melyek sűrűn állnak a hajtásokon. Kihajtáskor még sárgászöld színűek, de később sötétzöld árnyalatúvá válnak.
A gondozása egyszerű, mivel viszonylag igénytelen, jó ellenálló képességű növény, mely a fagyokra sem érzékeny. Legjobban a napos, világos vagy félárnyékos helyeket, és a jó vízáteresztő képességű talajt kedveli. Átlagos vízigényű növény, a nyári száraz és meleg időszakokban öntözést igényel.
A japán tiszafa (Taxus cuspidata) gondozása
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Alpsdake
A japán tiszafa (Taxus cuspidata) Japán, Korea, Északkelet-Kína és Oroszország délkeleti területének egy részéről származó, örökzöld növény. A kertészetekben általában az alapfajával találkozhatunk, de létezik terülő változatban is (Taxus cuspidata ’Nana’). Főleg kisebb kertbe szoliter növényként, illetve nyírott sövényként találkozhatunk vele.
Ha nem nyírjuk, terebélyes, közepes méretű fává fejlődik. Sötétzöld színű tűlevelei vannak, melyek télen vöröses-barna árnyalatúak. Kisebb kertbe szoliter növényként ültethető, valamint alkalmas nyírott sövény kialakítására is.
A terülő japán tiszafa (Taxus cuspidata ’Nana’) kb. 1-2 méteres magasságot és 3-4 méteres szélességet elérő, olajzöld tűlevelű növény. Főleg cserje foltokban talajtakaróként, illetve sziklakertbe, dézsába és sírra ültetve találkozhatunk vele.
Legjobban a napos, világos vagy félárnyékos helyeket és a jó vízáteresztő képességű talajt kedveli, de szinte bármilyen talajban megél. Viszonylag igénytelen növény, a városi körülményeket is jól tűri. A vízigénye átlagos, a fiatal példányok meghálálják az öntözést, különösen a tartósan meleg és száraz időszakokban.
Képek forrása: Pixabay.com; Wikipédia / Szerző: David J. Stang; Wikipédia / Szerző: Alpsdake
