A szemszárazság
„Könnyben úszik két szemem pillája, valahányszor emlékszem reája” –bizonyára sokszor felidéződnek bennünk Petőfi ismert sorai. A könnyek érzelmeink természetes kísérői. A lelki egészségünk védelme mellett sokkal prózaibb szerep is jutott könnyeinknek: a szemünk szaruhártyájáról gondoskodnak.
A szaruhártya határolja szemünket a külvilágtól. Ez egy átlátszó, görbült hártya, amelyen keresztül a szemünkbe érkező fénysugarak először megtörnek. A szaruhártya sejtjeinek nincs közvetlen vérellátása, hiszen egy erekkel átszőtt szöveten a fény áthaladása nehézkesebb lenne, végeredményben csak nagyon homályosan láthatnánk a világot. Ezért egyedülálló módon a szaruhártya sejtjei az oxigént közvetlenül a levegőből nyerik. Mivel a legkülső sejtréteg a könny közvetítésével érintkezik a levegővel, a könny mennyisége és minősége a szaruhártya oxigénellátása szempontjából kulcsfontosságú. A könnyrétegnek emellett hatalmas optikai szerep is jutott: általa válik a szaruhártya felszíne tökéletesen egyenletes fénytörő közeggé, továbbá kórokozók, szennyeződések elleni védelmet is biztosít a könny a szaruhártya számára.
A könnymirigy a szemünk külső oldalán, a szemgödör felső részénél található. A könnymirigy váladéka vizes, enyhén savas, sós hatású híg folyadék. A kórozók ellen védelmet nyújtó immunglobulinokat is tartalmaz. Önmagában a könnymirigyek váladéka azonban nem elegendő a jól működő könnyréteg kialakításához. Gyorsan elpárolog, ezért a szaruhártya kiszáradna. Ezt akadályozza meg a könny mucinózus, valamint lipidben gazdag alkotórésze. A mucinózus, tehát a fehérjében gazdag váladék termelődéséért a szaruhártya legfelső sejtjei felelősek. Ha ezek a sejtek nem tudnak jól működni – például az elégtelen mennyiségű vagy minőségű könny következtében –, elveszik a mucinózus váladék, és a könnyréteg gyorsabban fog párologni, mint kellene.
A könny lipidben – zsiradékban – gazdag alkotórészét a Meibom-mirigyek termelik. Ezért ezeknek a mirigyeknek a betegsége esetén súlyos szemszárazság léphet fel.
A Meibom-mirigyek több autoimmun betegségben is károsodnak. A gyakoribbak közül ilyen a Sjögren-szindróma és a szisztémás lupusz erythematosus. Ezek típusosan, ha nem is kizárólag, a középkorú nők betegségei. Náluk szűnni nem akaró szemszárazság esetén mindenképpen gondolni kell valamilyen autoimmun betegség lehetőségére.
Természetesen az életmódunkból is adódhat a szemszárazság oka. Hiába termelnek kifogástalan minőségű és mennyiségű könnyet a mirigyeink, minden szélsőséges esetre nincsenek felkészülve.
A légkondicionáló berendezések által kiszárított levegőre, füstös vagy poros levegőre érzékeny a szemünk. Klóros víz, kozmetikum is irritálhatja, kiszáríthatja. Gyógyszerek mellékhatása is lehet a szemszárazság. Leggyakoribb oka a szemszárazságnak manapság vitathatatlanul a monitor előtt töltött sok idő, de a tévézés és az okostelefon bámulása is szemszárazságot idézhet elő.
A képernyőbe meredt világunk fő problémája, hogy elfelejtünk pislogni, annyira koncentrálunk a tartalomra. Erre nagyon nehéz tudatosan figyelni. A szemünk egészsége érdekében azt javasolják, hogy háromnegyed órányi tévézés, mobilozás, számítógépezés után tartsunk legalább tíz-tizenöt perc monitormentes szünetet. Természetesen a monitor helyes pozicionálása sem mellékes, nem jó, ha túlságosan magasra kell néznünk.
A szemszárazság figyelmeztető tünetei az égő érzés, viszketés. Úgy érezzük, mintha valami állandóan szúrná a szemünket, mintha valami – homok – bekerült volna a szemünkbe. Homályos lehet a látásunk, ami pislogásra javul. Allergia is okozhat hasonló tüneteket, valamint baktériumok vagy vírusok általi fertőzések is. Ilyen esetben a speciális kezelés nem maradhat el.
A szemszárazság kezelésének fontos eszköze a műkönny. A száraz szem védtelenebb a fertőzésekkel szemben, ezért is fontos a szemszárazság korrigálása.
Ráadásul, ha folyamatosan rossz a szaruhártya oxigénellátottsága, egy idő után nem bírja a nyomást. Erek nőnek bele, pigmentálódik. Ez egyrészt zavarja a látást, a szaruhártya átlátszósága romlik. Másrészt pedig elvesztjük a szaruhártya-átültetés lehetőségét. Érmentes szaruhártya esetében nem kell a műtét utáni kilökődéssel számolnunk, a beereződés után viszont könnyen előfordulhat. Szaruhártya-átültetésre szükség lehet például herpeszvírus okozta fertőzés, különböző hegek vagy a szaruhártya bizonyos anyagcsere-betegségei miatt.
Használjuk tehát a műkönnyet, ha szükséges. Ne feledkezzünk el azonban a háttérben esetlegesen megbúvó betegségekről sem, ha nem segít a műkönnykezelés. Elsősorban a fentebb már említett Sjögren-szindrómára gondolok. Ez károsíthatja szervezetünk több mirigyét is, komoly gondokat okozva, fontos tehát minél előbb diagnosztizálni.
A műkönny kiválasztásánál pedig figyeljünk annak tartósítószer-tartalmára.
A tartósítószerekre azért van szükség, hogy tárolni lehessen a szemcseppeket, ne fertőződjenek. Ha naponta ötnél többször kell műkönnycseppet használnunk, a bennük lévő tartósítószer is irritálhatja a szemünket. Létezik tartósítószer-mentes műkönny is, ez kevesebb ideig tárolható. Bizonyos tartósítószerek pedig a szembe kerülve gyorsan elbomlanak. Kontaktlencsét használóknak speciális műkönny javasolt, erről beszéljünk a szemészünkkel. Fontos tudatosítani, hogy szemünk hosszú távú egészsége érdekében szükség esetén nagyon jól jön a műkönnycsepp!
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/46. számában.
