Hasonlít a viperára
Rézsikló
Kétfarkú elevenszülő gyík
Mindannyian gyerekkorunk óta tudjuk, hogy ha ügyetlenül akartunk megfogni egy gyíkot, a farka gyakran letört, a állat elmenekült, mi meg hoppon maradtunk. Közelebbről megvizsgálva ezt a dolgot, sok érdekes részletet ismerhetünk meg, kérdéseket tehetünk fel, melyekre nem is olyan könnyű választ találni. Többszöri próbálkozásnál például felfigyelhetünk arra, hogy még hozzá sem értünk a gyíkhoz, farka máris letört, és az állat menekült! A letört farok, nagy megrökönyödésünkre, gyakran még percekig ott vonaglik az orrunk előtt, néha vérezve is, hogy elvegye a kedvünket a további üldözéstől! Vajon hogyan is történik mindez, és miért jó ez a gyíknak?
Nem minden gyíkféle farka törik le olyan könnyen. Már ez is arra a gondolatra késztet, hogy az egész „faroktördelés” nem is olyan véletlenszerű dolog. Valóban nem! Az általában hosszú, keskeny testű, gyors mozgású nyakörves gyíkok veszélyt érezve az utolsó menekülési esélyként maguk választják le a farkukat. A veszélyhelyzet első pillanata persze leginkább az, amikor a támadó már megérinti a gyík testét, s annak gyors mozgása miatt általában a farkát: ezért tűnik úgy, mintha mi történk le a testrészt. A valóság azonban az, hogy a gyík farkában reflexszerűen működő izmok vannak, amelyek körkörösen hirtelen összehúzódva szinte elvágják a farkat, mégpedig nem két csigolya között, ahol magától törne, hanem valamelyik csigolya kellős közepén! Az összehúzódó izmok ezzel egyúttal el is zárják a tovább rohanó állat farokcsontján az ereket, nehogy túl sok vért veszítsen. A hátramaradó darab pedig élénk reflexmozgásba kezd, tekereg, vonaglik, hogy a támadó ragadozó figyelmét lekösse, mialatt a „tulajdonos” elmenekül! Általában sikerrel. A farokvesztés tehát a ragadozók elleni védelem egyik fontos eszköze, amely a fennmaradásért való küzdelem során a legügyesebb módszert bemutató gyíkok kiválogatásával fejlődött mindig tovább, egészen a mostani, szinte „tudatos”, rafinált technikáig.
A legtöbbször sikerrel elmenekült gyík törött farkán a seb hamar beheged, és a farok újra nőni kezd, regenerálódik. Ugyanolyan szép, egyenletes, sima azonban már sosem lesz, mint amilyen eredetileg volt. Sőt különleges esetekben (mint a képen látható bátorligeti elevenszülő gyíknál is) előfordul, hogy a sebnél a farok elágazik, és két irányban nő. Ez általában az egyenlőtlen törés vagy a már hegedő seb valamilyen újabb sérülése okozhatja. Az eredmény azonban csak ritkán ilyen tetszetős, egyenlő ágú, villás farok.