Nem minden csiga káros!
A csigák (Gastropoda) a puhatestűek törzsének (Mollusca) egyik osztálya.
Alkalmazkodóképességüknek köszönhetően a Földön mindenhol megtalálhatóak. Nemcsak a szárazföldet hódították meg – ellentétben a többi puhatestűvel –, hanem megélnek a sarkvidéki vizekben, a mélytengeri hidrotermális kürtőkben és a sivatagokban is.
Nem minden csiga káros, ... akadnak köztük hasznos fajok is.
csigavadászaton a kis béka ...
Alig vártuk már, hogy megérkezzen a tavasz és a nyár, a melegebb időszak, de ezzel együtt megérkeznek bizony a csigák is.
A rossz hír az, hogy mindenhol ott vannak, a jó hír az, hogy nem minden faj kártevő!
Magyarországon 26 meztelencsigafaj előfordulása ismert, ebből 10 faj esetenként kártevő.
Persze a csupasz, nyálkás állatokat sokan akkor sem kedvelik a kertjükben, ha nem a friss zöldet, virágainkat fogyasztják, hanem az elszáradt, elhalt növényi maradványokat.
A vörösesbarna spanyol csupaszcsiga előszeretettel eszegeti a virágokat és a zöldségeket, igen rövid idő alatt lelegel mindent, így más csigákat is rossz hírbe hoz, tévesen azt hisszük, hogy minden puhatestű veszélyes a kertünkre nézve.
Azonban ez nem pontosan így van.
A Leopárd, vagy tigris csiga, hamucsiga, nagy meztelencsiga , a Limax maximus,
Szürke, vagy világosbarna színű, kb. 2-3 évig él.
Hossza 13-20 cm között lehet, tehát nem egy apró csigáról beszélünk!
Élőhelye eredetileg Dél-Európában volt, de napjainkra Közép-Európát is meghódította.
Ahol előfordulhat, nedves környezetben, vízi utak mentén, erdőkben, patakok mentén, víróra aknákban, pincékben nagy valószínűséggel megtalálhatod.
A foltos csiga főként a zsenge vegetációval (sérült, fonnyadt vagy elhalt növények), mohával, gombákkal, elhalt fával, de néha elhalt rokonokkal, más csigákkal is táplálkozik.
(Nedves pincékben penészgombákkal táplálkozik)
Ha felbukkan a kertünkben, akkor örüljünk neki, mert nagy meztelencsiga pusztító hirében áll. Mivel nemcsak a kifejlett csigákat, de a petéket is megeszi.
Ha egy példányt látunk, akkor biztosak lehetünk abban, hogy több is lesz, hiszen kolóniákat hoznak létre, bandába verődve, nagy családban él.
Ezek a példányok is fogyasztanak 1-2 levél salátát, de nem olyan mértékben, mint a spanyolcsiga nevű rokona.
Alakítsunk ki nekik búvóhelyet, nedves helyet, korhadt faágakból, tuskókból, rönkökből, az állatok ettől a helytől, egy kb. 5-8 m-es sugarú körben aktívan vadásznak majd.
Ha jól érzik magukat a kertünkben, akkor számtalan utódot hoznak létre és felveszik a harcot a többi, káros meztelencsigával szemben, kialakulhat az ökológiai egyensúly tigriscsigák és meztelencsigák között.
Éppen ezért ne helyezzünk ki csigamérget, mert a hasznos, aktív tigriscsigákat is megöli!
Szinte minden házat viselő csiga ártalmatlan, sőt néha kifejezetten hasznos is tud lenni!
Az éticsiga inkább elhalt, elszáradt növényeket fogyaszt, a tarka csiga (vagy tarka diszkoszcsiga) előszeretettel táplálkozik gombákkal, a fehérszájú kerticsiga pedig nem tud ellenállni az algáknak. A friss zöldre csak ritkán vetik rá magukat.
Érdemes tehát a csigák egy részét nem pusztítani, hanem inkább védeni!
éticsiga, egy esős délután, kertemben ...
heférszájú kerticsiga (wikipedia)
tarka diszkoszcsiga (wikipedia)
Tisztán tartja a kertet és nem okoz kárt: a ligeti csiga
A ligeti csiga (Cepaea nemoralis) Nyugat- és Közép-Európában őshonos szárazföldi csigafaj, amit Észak-Amerikába is behurcoltak.
Sötétszájú ligeti csiga néven is említik. Nyugat-Európában az egyik leggyakoribb szárazföldi csigafaj. Magyarországon a Dunántúlon, annak is inkább a nyugati felén fordul elő, a Dunától keletre ritkábban.
Erdőkben, réteken, sövények, bokrok alján, kertekben és parkokban él. Körülbelül 2 centiméteres, sárga alapszínű, sötét, spirális szalagszerű mintázatú háza van.
Elsősorban az elhalt növényi maradványokkal táplálkozik, mezőgazdasági károkat nem okoz, így segít megtisztítani a kerti ökoszisztémát.
!!! Magyarországon védett állat, eszmei értéke 5 000 Ft.
Ligeti csiga változatos héjmintázata. fotó: Petr Verzich (forrás: greenfo)
ligeti csiga kertemben ...
ligeti csiga kertemben ... (fent)
Éticsiga (Helix pomatia) a kertben: irtsuk vagy gyűjtsük?
Bár a meztelen csigák általánosságban sokkal falánkabbak, a házzal rendelkező éticsiga is okozhat komoly bosszúságot.
Ez a legismertebb csigafajunk, barnás-krémszínű, hatalmas, akár 5 cm-t is meghaladó házáról ismerjük meg, amit szürkés-fehér testén cipel.
Hasznos tulajdonságuk, hogy előszeretettel fogyasztják más csigák tojásait is.
Elsősorban növény- és korhadékevő, de esetenként dögöt is fogyaszt.
Télen, illetve nagyon meleg nyarakon inaktív állapotba húzódik vissza, a héj szájadékát ilyenkor kemény meszes lemezzel zárja le.
Élettere:
Kedveli a meszesebb, köves életteret.
Ritkás, nedves talajú lombos erdők, kertek, parkok, rétek, bokrosok lakói.
Az éticsiga legjellegzetesebb morfológiai sajátossága a külső meszes váz, a csigaház. A csigaház többrétegű, legbelül vékony gyöngyházréteg található, középen vastag kristályos mészréteg, míg legkívül fehérjéből és kitinből álló réteg található.
A csigaház egész élete során együtt növekszik az állattal.
Télen nyugovóra tér, de előtte a háza „ajtaját” vastag mészfedővel zárja el.
Alkalmanként ők is felfalják a zöld növényi részeket, de alaptáplálékként a korhadó növényi maradványokat eszik.
Az éti csiga növényevő, a nővényi részeket reszelőnyelvükkel őrlik meg.
!!! Éticsiga (is) védett állat: eszmei értéke 2000 forint!
Vannak olyan kártékony, nem védett invazív csigafajok hazánkban (spanyol meztelencsiga, pettyes éticsiga, fehérsávos éticsiga), amelyeket bátran irthatjuk, sőt ez ajánlott is.
fehérsávos éticsiga (Helix Iucorum) Forrás:(wikipedia)
Viszont fontos szabály, hogy bár védekezhetünk vegyszerrel is ellenük, ez nem igazán javasolt, mert a növényeinkben is kárt tehet, arról nem is beszélve, hogy kisállataink is megehetik a kiszórt mérget.
Távoltartására néhány tipp:
1. Kézi begyűjtés
Ha van gusztusod hozzá, este, sötétedés után egy zseblámpával rengeteg kövér példányt összeszedhetsz, elsősorban a kerted nyirkosabb, északi részén, vagy a veteményesedben a kedvenc növényeiknél.
Egy zárható vödörbe összegyűjtöd őket, jó messzire elszállítod, majd egy árokparton vagy erdőszélen szabadon is engedheted őket.
Más megoldás, ha a környékeden/szomszédságban tyúkok/kacsák élnek, ők szívesen megeszik.
2. Deszkacsapda
Tegyél le pár deszkadarabot éjszakára, ezek alá helyezz pár karika nyers krumplit "csigamágnesként" reggel tele lesz a deszkák alja csigákkal.
3. Kávézaccal, perlittel, apróra tört tojáshéjjal, macskaalommal, vagy mésszel
Oltott, szárított mészporral felszórhatod azt a környéket, ahol nem szeretnéd, hogy kárt tegyenek. Ha belemásznak, azonnal végük, kiszáradnak és elpusztulnak, így ezt a módszert csak akkor alkalmazd, ha biztos vagy abban, kizárólag a kártékony és nem védett csigák másznak majd bele... Ezzel szemben megoldás lehet a kávézacc, tojáshéj is, azt is messzire elkerülik, és bele sem pusztulnak.
Újabb kísérlet szerint a perlit és a fahamu is akadályozza a csigákat (ez utóbbi esetben, saját kertemben is megtapasztaltam "jótékony hatását"), hogy friss növényeinket lerágják!
4. Akadálypályákkal
A veteményt vagy a virágosládákat védhetjük fizikai akadályokkal is, ilyen az apróra zúzott tojáshéj, fűrészpor, kőpor (apró kőzúzalék), fahamu, műtrágya vagy a kávézacc, melyek a csiga közlekedését nehezítik.
Szórjuk a kert szélét körbe valamelyik természetes anyaggal. Végső esetben minikerítést is telepíthetünk az ágyások köré, ami szúrós, és nem tudnak felmászni rá.
5. Sörcsapda
Ahogy a meztelen csigáknál, a házas társaiknál is működhet a sörcsapda.
Üres konzervdobozt, kidobandó lábost félig megtöltünk sörös vízzel, és leássuk a veteményesbe vagy a fóliasátorba. Reggelre teli lesz az edény a sörbe fulladt csigákkal. Hatékony, de szintén csak akkor alkalmazzuk, ha biztosak vagyunk abban, másban nem okozunk kárt, csak az irtandó csigákban, rovarokban... Ugyanez élesztős vízzel, vagy tejsavval is működik.
6. Rézdrót
Nem olcsó megoldás, de jó is lehet, ha a veszélyeztetett növények köré rézdrótból hurkot készítünk.
7. Macskaalommal védekezhetünk a csupasz spanyol csigák ellen!
"A cicatulajdonosok előnyben vannak, de bárki beszerezhet egy zsák macskaalmot és kipróbálhatja a spanyol csigák ellen.
A szaga riasztó
A macskaalom jellegzetes illatot áraszt, amelyet a spanyol csigák nem kedvelnek. A csigák kényelmetlenül érzik magukat a macskaalom közelében, és inkább elkerülik a területet.
Az alom remek akadály
A macskaalom darabos vagy szemcsés szerkezete kellemetlen lehet a csigák számára. Amikor a csiga megpróbál áthaladni rajta, érzékeny testét irritálhatja, ami elegendő ok lehet arra, hogy az állat távol maradjon.
A macskaalom jó nedvszívó képességgel is rendelkezik.
Ha a macskaalom kiszívja a nedvességet a környezetből, a csigák nehezebben tudnak áthaladni rajta.
PH-érték
A macskaalom jelenléte megváltoztathatja a talaj pH-értékét vagy más kémiai tulajdonságait, ami a csigák számára nem ideális környezetet eredményezhet. Ez segíthet csökkenteni a csigák populációját a kertben."
8. Természetes ellenségek
A barna és a spanyol csupaszcsigának azért szerencsére sok természetes ellensége is akad. Egyike az indiai futókacsa, de a gyíkfélék, békák, háziszárnyasok, a vakondokok, cickányok és sünök is szívesen fogyasztják őket.
Futóbogarak, futrinkák lárvája és maga a kifejlett bogár egyaránt jelentős ragadozók, melyek bábokra, hernyókra, kisebb bogarakra, drótférgekre, burgonyabogarakra és azok lárváira és csigákra vadásznak, míg a kisméretű fajok tetveket és atkákat fogyasztanak.
Főként éjszaka aktívak, de párás, borús időben nappal is láthatók.
búrfutrinka (fent) és lárvája (lent)
9. Csigaölő szer
Ellenük idehaza két igazán hatásos szert forgalmaznak különféle nevek alatt: a metaldehid és a merkaptodimetur hatóanyagot tartalmazó csigairtókat.
Ezeket a vegyszereket csak akkor használjuk, ha tényleg nincs más megoldás, de vigyázzunk, házi kedvencünkre veszélyforrást jelenthet, valamint arra is vigyáznunk kell, hogy ne érintkezzenek a zöldségekkel!
!!! 2021. augusztus elsejétől a metaldehid tartalmú szereket már nem forgalmazzák, csak "Zöld könyv'-vel rendelkezők vásárolhatják meg.
10. professzionális mikrobiológiai megoldás
NEMASLUG. Ez egy hasznos fonalféreg készítmény, amely szelektíven, de rendkívül hatékonysággal megöli az összes spanyol csigát.
Sajnos olcsónak nem mondható, de a legnagyobb baj, hogy váltottak egy még hatékonyabb fonaféreg törzsre, amit az Unió minden országa azonnal engedélyezett, a magyar hatóság kivételével. Várhatóan jövőre kapja meg újra a hazai engedélyt és jövőre ismét forgalmazzák.
Addig maradnak a fenti megoldások, illetve a “zsebimport” például Németországból. Ez teljesen illegális, de fontos tudni, hogy a vásárlástól folyamatosan hűtési láncban kell tartani, nem melegedhet fel 10 fok fölé és 1-2 héten belül ki kell juttatni!
Forrás: Biokiskert
balra ligeti csiga, jobbra picike vörösínyű csiga.
Felmerül a kérdés, hogy az éticsiga ellen védekezhetünk-e egyáltalán úgy, hogy elpusztítjuk, ha védett faj?
Eszmei értéke 2000 forint, és a pusztítása természetkárosításnak minősül.
Tehát a rövid válasz: nem
Meglepő, de fontos tudni:
súlyos pénzbírságra számíthat, aki a védett éticsigafajból elpusztít 20 példányt, a büntetés mértéke 100 ezer forint is lehet akár, de egyedi mérlegelés nyomán a börtönbüntetést is megkockáztatja.
A gyűjtése engedélyhez kötött, április 1-től június 15-ig országosan összesen 2000 tonna gyűjthető belőle, és kizárólag a 3 cm-nél nagyobb házátmérőjű példányokra vonatkozik.
Fontos tudnivaló, hogy bár kártevőként tekintenek a csigára, de hasznos szerepet tölt be a talaj a humuszképződésében, valamint jelentős tápanyagforrás élőlények számára, így biztos helye van az ökoszisztémában.
A vörösínyű csiga nagy területen előforduló gyakori faj Európában: Franciaország középső részétől a Dnyeper-medencéig, Bulgáriától Dél-Svédországig található meg. Bulgáriában 1600 m magasságig fordul elő.
A nedvesebb, erdős-bokros dombvidékeket preferálja, a lehullott levelek, kövek alatt él; a fiatalabb példányai fatörzsekre, növényekre is felmásznak.
Korhadó növényi részekkel táplálkozik.
Magyarországon nem védett!
A sudár orsócsiga vagy tömzsi orsócsiga (Vestia gulo) a Kárpátok erdeiben élő szárazföldi csigafaj.
Európa - és Magyarország - leggyakoribb orsócsigája.
Erdőkben, sűrű bokros területeken az avar vagy fű alatt, kövek között él; száraz, nyíltabb helyeken ritka.
A zöld növényzetben, haszonkertben és virágoskertben nem tesz kárt. Korhadó növényi részekkel táplálkozik.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
Két kártékony csigafaj túrhatja ki a mi őshonos éticsigánkat
Kétféle kártékony invazív étcsigafaj is terjed Magyarországon. Egyrészt főként a a nemzetközi kereskedelem révén a növények földlabdáiban terjedtek el.
Ismert (budapesti) kertészeti árudában fotóztam! - tehát, ha hazaviszitek frissen vásárolt növényeiteket, érdemes átnézni, vagy "karanténban" tárolni pár napig.
Hazánkban a rendszerváltás éveiben sokan próbálkoztak különböző éticsiga fajok tenyésztésével, nagy üzletnek tűnt őket étkezési célból exportálni. Az üzlet befuccsolt, a vállalkozók pedig a lehető legegyszerűbben szabadultak meg a sok tízezres állománytól: kidobták az élő csigákat a természetbe.
Közülük az első a pettyes vagy cirádás éticsiga a Földközi-tenger környékén és Nyugat-Európán kívül Közép-Európa melegebb tájain terjedt el.
Törökországban és Afrika északnyugati részén is vannak állományai.
Egyes emberek fogyasztják a pettyes éticsigát, de a faj nincs veszélyben.
A pettyes éticsiga kisebb az őshonos magyar étinél, csak 8-9 centiméter hosszú, a ház legfeljebb 40 milliméter széles és 35 milliméter magas.
Háza barna, fekete foltokkal. A nagy házú példányok gyakran csak 2 éves kortól érik el az ivarérettséget. A párzási időszak meleg, párás nyári éjjeleken van. A csiga hímnős, mégis párt kell keresnie a párzáshoz. A csiga 20-50 petét rak kupaconként. A kifejlődéshez 1 hónap kell, hogy elteljen. Az újonnan kikelt csigák háza, puha és átlátszó. Idővel megsötétedik és több spirált szerez.
pettyes éticsiga (hellovidék)
A fehérsávos éticsiga szinten hasonlít az éticsigára, de valamivel nagyobb, a háza szélessége 45–55 mm, magassága 30–60 mm.
A csigaház 5-6 kanyarulatból áll, az utolsó kanyarulatok gyorsan tágulnak. Köldöke szűk, az ajakperem részben elfedi.
Az éti csigától leginkább a ház színe különbözteti meg, a fehéres alapszínen a kanyarulatok hosszában széles sötét vörösesbarna vagy világosbarna csíkok húzódnak. A ház felszíne a növekedési vonalakkal szabálytalanul rovátkolt. Az állat szürkéssárga, szürkésbarna, testét hossz- és keresztirányú mélyedések sora teszi ripacsossá.
A fehérsávos éticsiga eredetileg a Fekete-tenger környékén, a Balkánon és Törökország nyugati és középső részén volt honos.
Angol és francia neve is "török csiga". Ma már Olaszországban, Dél-Franciaországban és Közép-Európában egészen Bécsig elterjedt. Az éti csiga után az étkezési célra forgalmazott második leggyakoribb csigafaj, évente kb 6000 tonnát adnak el belőle, amit teljes egészében a természetből gyűjtenek be.
fehérsávos csiga (hellovidék)
Magyarországon 1995 óta ismert, amikor Kaposvárra telepítettek be néhány példányt Bulgáriából. Egy másik stabil populáció a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatósága budapesti székházának kertjében él. Innen már több helyre - Kecskemétre, Fótra, Gyöngyöshalászra - behurcolták, de ezek hosszú távú sorsa bizonytalan, a fehérsávos éticsiga nehezen viseli el a magyarországi téli időjárást. Magyarországon nem védett- tehát akinek a kertjében túlszaporodnak ezek a nem őshonos csigafajták, akkor nyugodtan össze lehet őket gyűjteni.
elhagyott csigaházak a kertemből ...
Forrás: hobbikert, hellovidék, természetvédelem.hu, sokszinűvidék.24
